George Orwell, Állatfarm (Animal farm) és a Big Brother

A Nagy Testvér, a Big Brother fogalmát bizonyos Eric Arthur Blair találta ki, aki George Orwell néven lett világhírű író. Könyvei közül nálunk az Állatfarm (Animal farm) és az 1984 a legismertebbek.

Abban a bizonyos 1984-es évben – melyet az író rajongói „Orwell-évnek” neveztek el – Magyarországon csupán egyetlen regénye, a Tragédia Burmában volt olvasható. Legalábbis a hivatalosan megjelent könyvek közül. Mert kéz alatt hozzá lehetett jutni Orwell műveihez, úgynevezett szamizdat kiadásban, mely a fordító nevét nem tüntette fel.

Érthető volt az óvatosság: Orwell a kommunizmust figurázta ki könyveiben. Az Állatfarm öreg disznójában, aki meghirdeti az állatok forradalmát, sokan az 1917-es októberi forradalom lelkes, apró szakállas előkészítőjét vélték felismerni. Napólajos, a diktátor disznó pedig szintén nem volt ismeretlen politikus típus a magyar olvasók számára.

Az 1984 kevésbé szatirikus olvasmány, mint az Állatfarm, inkább drámai és sokkoló. Mondhatnánk abszurdnak is, hozzátéve, hogy a valóság 1984-ben néhány kelet-európai országában legalább ennyire abszurd volt. Az 1984 című regényben már nem Napólajos, a ravasz disznó a vezető, hanem a Nagy Testvér, aki minden léptedet figyeli, akit nem tudsz kijátszani, aki megkívánja tőled, hogy lélekben is hű legyél a rendszerhez és az eszméhez.

A főhős, Winston egy olyan diktatúrában él, melyben még gondolatban sem kérdőjelezheti meg a Nagy Testvér igazát és a rendszer működésének igazságosságát. Winston és kollégiái különleges munkát végeznek: az a feladatuk, hogy a Big Brother tévedhetetlenségének látszatát megőrizzék. Például, ha B.B. azt mondta, esni fog az eső, de az eső mégsem esett, akkor az újságokat meg kell semmisíteniük, és újra kell nyomtatniuk – immár helyesen. Értelmetlen munka foglalja le az emberek erejét, melynek egyetlen célja, hogy a rendszer fennmaradjon. Ennek megfelelően az állam lakói szegénységben, nélkülözve tengetik napjaikat, legalábbis azok, akik nem a Belső Párthoz tartoznak. Winston úgy dönt, nem lesz fogaskerék a gépben, lázad, mert emberhez méltóan akar élni és szeretni.

A Big Brother címet viselő tévéműsor a könyv egyetlen elemét emelte ki, és használta fel. Orwell regényében a Nagy Testvér valóban figyel, kamerái vannak, besúgói és gondolatrendőrsége. A tévéműsor játék, szórakozás, bepillantás a másik életébe és titkaiba, reakcióinak meglesése. Amit a könyv elítélt és elképesztőnek tartott, azt a kapitalista rendszer üzletemberei továbbgondolták, és pénzt csináltak belőle. (Orwell egyébként a kapitalizmust sem szívelte túlságosan, erre utal félreérthetetlenül az Állatfarm záróképe).

Orwell rémisztő utópiája alig maradt el Ceausescu 1984-es Romániája mögött. Bár nálunk akkoriban jóval puhább diktatúra létezett, az orwelli lidércnyomás nagyon is átérezhető és megérthető volt a Kádár-rendszerben élők számára. Orwell ötvenkét éve halott. Éppen ideje lenne feltámadnia, hogy írjon egy új regényt egy szintén lidérces, bár kétségtelenül színes és érdekes világról, melyben kollektiv Big Brotherként tapadunk a tévé képernyőjére.

 

 

 

stat